Kétszer ugyanabba a folyóba

 Minden jóindulatunk ellenére meg kell jegyeznünk, hogy kívülállónak vérlázító, amikor egy milliárdos kijelenti, hogy az általa gründolt párt “szegény, mint a templom egere”. Nagyon rossz akusztikája van. gyurcsány a demokrácia megmentését tűzte ki célul, de ennek finanszírozását olyan emberektől várja, akik tényleg olyan szegények, mint a templom egere, ami róla nem mondható el. Életemet és véremet, de pénzemet nem. Ez az üzenete ennek a mondatnak, ha tetszik, ha nem.

Nem szívesen emlegetjük fel, de ebben az esetben muszáj, hogy noha gyurcsány demokratikus elkötelezettségét nem lehet kétségbe vonni, és politikusként nem lopott, szemben Kaya Ibrahim szőlőbirtokos barátaival, akik még ellenzékben is úgy lopnak, mint a szarkák, de előtte vagyonának jelentős részét személyes kapcsolatainak köszönhette. Ezekből a kapcsolatokból jöttek az állami megrendelések. Ebből igazán áldozhatna annak a demokráciának a megmentésére, amelynek elveszítésében maga is szerepet játszott. Eszünkbe sem jutna ezt felhánytorgatni, vagy bárki zsebében turkálni, ha gyurcsány nem emlegetné “templom egereként” azt a pártot, ami tulajdonképpen az ő pártja. Ha ő nem lenne, ez a párt sem lenne. Ő milliárdos, a pártja koldus. El lehet olvasni, hogy Hillary Clinton és mások mennyi pénzt fektetnek saját vagyonukból a kampányukba, pedig nekik azt a pénzt nem valamelyik barátjuk pumpálta ki az Altus Rt.-be.

Ebben a helyzetben provokáció, amikor gyurcsány bejelenti, ha a kávézó kér terembért a sajtótájékoztatóért, a tízezer forintot kifizetik. Könnybe lábad az ember szeme. De ha mégsem, szóljon, a kisnyugdíjasok majd kifizetik helyette.

Szeretnénk felhívni gyurcsány figyelmét, hogy szimpatizánsai között vannak olyanok, akik mindenüket, az utolsó fillérjüket odaadnák a magyar demokráciáért és a szabadságért. Akik olyanok, mint a bibliai özvegyasszony, aki két fillért vetett a perselybe, Jézus pedig azt mondta, hogy “e szegény özvegy mindenkinél többet vetett, mert a gazdagok az ő fölöslegükből vetettek Istennek az ajándékokhoz, ez pedig az ő szegénységéből minden vagyonát, amije volt, odaveté.” (Lukács 21,1-4.) Ez egy példabeszéd, szellemi igazság. gyurcsány olyanoktól várja, hogy finanszírozzák az ő demokráciamentését, akik nem a feleslegükből adnak. Ő pedig a feleslegéből sem áldoz arra, ami tulajdonképpen az övé. Ezen így nem lesz áldás.

Arról nem beszélve, hogy itt lenne az alkalom visszaadni azt, amit egyesek nem tisztességes úton szereztek a közösből. Ha a töredékét visszafizetik a demokrácia céljára, már nem lesznek szegények, mint a templom egere. Pedig – ha már az előző példánál maradunk – a bibliai minta nem ez. A Zákeus nevű vámszedő azt mondta, hogy a vagyona felét a szegényeknek adja, és amit nem tisztességes úton szerzett, annak a négyszeresét fizeti vissza. És Zákeus később ettől nem szegényebb lett, hanem gazdagabb.

Mit gondoljunk arról, amikor valaki az ország megmentését úgy képzeli el, hogy bejegyzik a modern európai párt címét varjú lászló lakására? Az nem párt, hanem gittegylet. gyurcsány elsőszámú feladata az lenne, hogy körbejárja a barátait, akikkel hasonló módon szereztek milliárdos vagyonokat, és összeszedi végre azt a pénzt, ami hiányzik egy ütőképes ellenzék megteremtésére. Ideje erről nyíltan beszélni. Ennyivel tartoznak ennek az országnak. Kezdhetné mindjárt ő maga azzal, hogy beteszi az első milliárdot a közösbe. És jöhetnek sorba mindazok, akik így vagy úgy, a rendszerváltás után gazdagodtak meg, és lapítanak nagyokat. Vagyonukat és jólétüket annak a demokráciának köszönhetik, amelyet most szétvernek. Ha kialakul egy totális diktatúra, az többe fog kerülni nekik, mint amennyit most össze kell dobni. gyurcsánynak kellene megkérdezni őket, hogy nem éreznek-e felelősséget az országért, a hazájukért, hogy miután meggazdagodtak, valamennyit vissza kellene adni belőle? Hogy ennyivel tartoznak az országnak is és a demokráciának is. Kutyakötelességük lenne összeadni azt a pénzt, amiből orbán minősíthetetlen hordáját elzavarják, és helyreállítják a demokráciát, a polgári jogállamot. Ez Magyarországon kívül minden demokráciában így történne. gyurcsány azt hiszi, hogy ez pénz nélkül megy. Háború van, nem tudta? Ahhoz pedig tudja, mi kell? Pénz, pénz, pénz.

Mindenki szeretne hinni abban, hogy lesz végre egy ütőképes demokratikus párt. De hogyan tudjunk hinni olyan vezetőnek, aki ebben a helyzetben azt mondja, hogy “nem székház és fénymásológépek” kellenek. De igen, nagyon sok fénymásológép kellene, és ennél még sokkal fejlettebb technika is, egyebek mellett média, ami nem arra való, hogy ugyanannak a tíz embernek, akik minden erkölcsi gátlás nélkül végighaknizzák a Klubrádiótól az ATV-ig az összes “kifizetőhelyet”, legyen még egy kereseti lehetőségük. Hanem arra, hogy szívós munkával, komoly stábok, agytrösztök dolgozzák fel az orbáni rendszer működését, napi történéseit, amelyek azonnal válaszolnak, lelepleznek, felvilágosítanak, szétrombolják a hazugságokat, legyőzik a diktatúra propagandagépezetét. Ebben a helyzetben mi a legfontosabb a modern, nyugatos párt vezetőjének? Hogy – mint mondja – elszámoljon a Technokol Rapiddal. Ki használ ma már Technokol Rapidot? Rajta kívül? Ezzel akarja megverni a XXI. századi technikát profi módon használó ellenfelet? Eddig tart a képzelete? A Technokol Rapidig?

De ha a demokratikus koalíció is ugyanolyan “fejetlen” lesz, mint volt az mszp és a Magyar Köztársaság kormánya, amikor azokat gyurcsány “vezette”, akkor valóban meggondolandó akár egyetlen vasat is áldozni rá, mert az csak kidobott pénz. Volt egyszer egy interjú gyurcsány feleségével New Yorkban, gyurcsány miniszterelnöksége idején. Megkérdezték, miért nem lép fel gyurcsány keményebben azokkal szemben, akik szétverik a demokráciát? Ha létrejön egy anarchia vagy egy hatalmi vákuum, abba egy diktatúra fog benyomulni. És így is lett. Az volt erre a válasz, hogy “az nem fér bele gyurcsány ferenc demokrácia felfogásába”. Mire megjegyezte a kérdező, hogy nem az a demokrácia, hogy nem lehet megvédeni a szabadságot és a rendet. Magyarországon tehát azért lesz diktatúra, mert nem fér gyurcsány demokrácia felfogásába az, hogy megvédi a demokratikus és alkotmányos rendet? Azt írták ezután, hogy akkor gyurcsány menjen könyvtárosnak, mire ungvári tamás megjegyezte, hogy “lenézik a könyvtáros szakmát”. De hát kit érdekel gyurcsány demokrácia felfogása, ha ennek ez lesz a következménye? És ez lett a következménye? Ez lett.

Eddig azt hittem, hogy gyurcsány tanult a hibáiból. Legalábbis ezt mondta. Erre bejelenti, hogy náluk lesz a “legnagyobb demokrácia”, ami azt jelenti, hogy “az elnök jogköre csak annyiban nagyobb a tizenkét tagú elnökségben résztvevőknél, hogy összehívja és vezeti az üléseket”. Az üléseket jobb helyeken a titkárnő hívja össze, hogy ki vezeti le, az teljesen érdektelen. Rendben, vezesse az üléseket az elnök. De ki fogja vezetni a pártot? Ki fog dönteni? Ki fogja utasítani az apparátust, az önkénteseket? A tizenkét elnökségi tag? Vagy egy fizetett alkalmazott? Minden fél órában összehívja az elnök az elnökséget és levezeti az ülést? Nonszensz, vicc, képtelenség, jobb esetben képmutatás. Az alelnökök mind okos közírók. Elméleti szakemberek, akárcsak ő maga. De egyik sem fog pártot szervezni. Hogy lesz ebből párt? Ha gyurcsány tényleg így képzeli egy párt, egy szervezet irányítását, akkor alkalmatlan az operatív vezetésre. Akkor ott folytatja, ahol abbahagyta, és Isten mentsen bennünket attól. Nem elég nekünk orbán diktatúrája, nyakunkra hozza még vona rémuralmát is. Mert ha ő betölti a rendelkezésre álló teret, de nem lesz választható demokratikus alternatíva, akkor a fidesz után a jobbik jön. Mikor érti már meg gyurcsány, hogy egy vezetőnek vezetnie kell, sok esetben bizony erős, kemény kézzel? Széles horizontot kell egy pillantásával átlátnia, kiváló szervezőnek kell lennie. Ha erre nem képes, miért nem keres megfelelő embert?

És végül egy utolsó megjegyzés: szinte havonta olvasom, ahogyan néhány hónapos, néha éves késéssel bevallja, hogy tévedett, rosszul döntött, nem volt elég határozott bizonyos helyzetekben. És nem látom, hogy változnának körülötte azok a tanácsadók, akik akkor ezeket a rossz tanácsokat adták vagy eltűrték, esetleg nem figyelmeztették. Pedig már akkor is megmondták nálam okosabb és butább emberek is azt, amire ő csak két év múlva jött rá. De azok az emberek, akiknek ez elsőre feltűnik, feketebárányok voltak akkor is, azok maradtak most is, csak azok személye nem változik gyurcsány körül, akik “nyurga szemüvegesnek” nevezve égetik őt elfogult és ízléstelen hízelkedéseikkel. Mitől változik akkor bármi? Tényleg csak ekkora szellemi kapacitás létezik a demokratikus oldalon, amit gyurcsány egy tíz négyzetméteres szobában képes a pillantásával átfogni, vagy a személyzeti, káderkiválasztási képességekkel van nagy baj? Biztos, hogy jól tud bánni az emberekkel? Képes organizálni, bekapcsolni, motiválni őket? Vagy mindenki csak üresjáratban berreg?

Nem akarok további bibliai idézetekkel traktálni senkit, de ha le akarjuk győzni a keresztény-nemzeti kurzust, akkor ideje lesz a Bibliával közelebbről megismerkedni, mert e nélkül nem lehet megérteni azt, ami történik. Aki nem hiszi, kérdezze meg erről Iványi Gábort, ha nekem nem hisz. Egyszer talán gyurcsány is belebotlik abba a szövegrészbe, hogy “a hízelkedő száj romlást szerez”. (Példabeszédek 26,28). Bölcs vezető azzal kezdi, hogy először kirúgja maga mellől a hízelgő embereket. Ez a siker első kulcsa. Aki az ilyesmit eltűri maga körül, az gyanús, az rombolja a személye iránti bizalmat.

gyurcsánynak tudnia kell, hogy amit most csinál, nem játék. Óriási a felelőssége. Ha elfoglalja a teret, de nem tud egy olyan pártot szervezni, amelyikre szavazni lehet, és amely képes erős kézzel visszavezetni Magyarországot a demokrácia útjára, akkor orbán után előkészíti az utat vona számára is. Ez történelmi felelősség. Ez rosszabb, mintha nem csinálna semmit.

Márpedig, ahogy elkezdte, az nem jó. Mindenki várja, hogy történik majd valami, de nem fog történni semmi. Ami elindult, az nem egy párt, legfeljebb egy frakció méretű vállalkozás, néhány ezer csodaváró szimpatizánssal.

Ebből így demokrácia nem lesz.